Az első inszemináció

Január 02-án megjött. Késett kicsit, amit nekem sosem szokott. Arra gondolok, hogy azért megterhelte a closty és az FSH (Fostimon) a szervezetem és kicsit bezavart. Ez egy csütörtöki nap volt. Felhívtam a Klinikát, hogy időpontot egyeztessek, de a doki pénteken nem dolgozott, így csak hétfőre kaptam. Ez az 5. cn volt. A lényeg, hogy nem találtak cisztát és semmi olyat, ami akadályozta volna a stimulációt.

Eredetileg egy kísérleti inszeminációs hónapot beszéltünk meg azzal, hogy ha nem jön össze akkor lombikozunk. Pont ő volt az aki mindennek a fontosságát azzal indokolta, hogy ilyen AMH-val és FSH-val nem lehet tudni meddig működik a petefészek és sikerül kinyerni petét, így az időtényező nálunk kritikus. Nincs idő próbálkozni és pazarolni az értékes sejtállományom.:-)

Ehhez képest most más véleményre helyezkedett. Úgy ítélte meg, hogy a decemberi stimuláció olyan eredményes volt, hogy szerinte belefér még egy kis idő. És ő szeretné tudni, hogy teljesen leállt-e a bal petefészek. Ezért újra stimulálna, de nem lombikos, hanem inszemis protokoll szerint. és ha lesz a bal oldalon pete, akkor lesz inszemináció, ha nem, akkor februárban lombik. 

Mit is mondhattam volna, minthogy rendben. Rettegtem a stimu gyógyszerektől, hogy újra pocsékul leszek napokig, hetekig...De még aznap, 5. cn-on elkezdtem szedni a clostyt. 7. cn-on kaptam az első injekciót, majd 10 napon a következőt. Decemberben csak egyet kaptam...így ettől most többet vártam. Igaza volt az orvosnak abban, hogy idővel enyhülnek majd a tünetek és rosszullétek, ahogy a szervezet hozzászokik a kezelésekhez. Két nap volt amikor igazán kikészültem, de a többi nap elviselhető volt.

Időközben arra is rájöttem, hogy a bromira egyáltalán nem lehet semmilyen alkoholt inni. Teljesen felerősíti a mellékhatásokat. Még akkor is, ha csak egy pohár bort, vagy pezsgőt fogyasztasz. Erre jobb ügyelni!

10. cn-on mennem kellett ultrahangra.  Csodás nap volt. 3 db tüszőt láttak és ebből egyet a jó oldalon, a balon :-) Tulajdonképpen nem is csoda, hogy nem estem teherbe tavaly, ha a bal oldalon sosem volt peteérés...Ennyit arról, hogy a jobb oldali peték a hasüregen átúszva lejutnak a bal oldali petevezetéken...

Kaptam Choragon szurit, amit vasárnap, január 12-én 22:00 órakor kellett beadni. Mellette időpontot inszeminációra: 2014. január 14. reggel 8 és 12 óra.

Mivel aznap amikor az ultrahang volt még kaptam egy adag Fostimont, így reménykedtem, hogy ahogy decemberben is, eggyel növekszik majd a petesejtek száma a következő 3 napban. Na ez az amit sosem fogok megtudni...hogy így volt-e...Ugyanis inszemi előtt sem és utána sem csináltak ultrahangot, így nem tudom végül hány darab lett és hogy volt-e már akkor tüszőrepedés.

Aznapra kivettem szabit, reggel P. nagyon ügyesen leadta amit kellett. Én ideges voltam, mert semmilyen ovulációs fájdalmat nem éreztem, holott decemberben repesztő nélkül is vagy 3 napig fájt a hasam. Féltem, hogy mi van, ha nem lesz ovuláció időben? De gondoltam, ezt úgyis ellenőrzik.

Volt 3 szabad óránk, így elvittük a karikagyűrűnket az ékszerészhez lézer-fémjelzésre, majd elmentünk vásárolni. A vásárlás végére már olyan fájdalmaim voltak, hogy alig bírtam járni. Sosem örültem fájdalomnak még ennyire :-) De be kellett vennem egy fájdalom-csillapítót, mert amúgy nem bírtam volna ki.....

11:45-re értünk vissza. Bevallom őszintén, hogy nagyon rettegtem az inszeminációtól. Túlolvastam magam szerintem és persze csupa rosszat,hogy ez mennyire fáj, milyen fájdalmat és vérzést okoz, szóval zabszem volt a popimban. Ezen kicsit sem segített az, hogy 13:45-kor hívtak csak be. Halálra izgultam magam addigra.

De bementem és pár perc alatt túl voltam az egészen. Nem volt kellemetlenebb, mint egy rákszűrés, szerencsére. Negyed órát kellett még úgy feküdni, aztán kicsit kint ücsörögni és utána mehettünk haza.

Nem tudom kinek mi a tapasztalata, de elbizonytalanodtam dolgokban. Elsőként abban, hogy vajon mennyi idő alatt ürül ki a tüszőrepesztőként kapott Hcg. Mert attól fals lehet majd a terhességi teszt eredménye.

Aztán az egyik nővér az inszeminációkor azt mondta, hogy még aznap és a következő két napban növelni kell az esélyeket és rá kell dolgozni :-) A másik viszont azt mondta, hogy két hétig nem javasolt a szex. Most melyik az igaz? Persze nem kockáztattunk idáig...

Még ott helyben kérdeztem az orvost, hogy nem kell-e valami progeszteron pótlás, nehogy már valami sárgatest elégtelenség szóljon közbe, de azt mondta nem kell. Egyes klinikákon ez része a protokollnak (pld: Kaáli), míg más helyen nem. Ez miért van így? Most vagy kell, vagy nem. Ha nem árthat, csak használhat, akkor miért nem adják inkább??? Ez kicsit nyugtalanít.

Nem tudok mit kezdeni az IR vizsgálattal sem, én hasznosnak tartanám, de dr. M. azt mondta felesleges és hogy ez most egy nagyon felkapott dolog. Azt mondta tartsak szénhidrát diétát és mozogjak sokat, ez elég lesz. De nem tudom nem kéne-e mégis elmenni....Na meg tartani a diétát.....azt tuti kellene....

A hasam is állandóan feszül, mintha felfújtak volna benne egy fél focilabdát. Nem tudom, hogy ez normális-e, és mintha valami maszatolás - vérmentes - is elindult volna. 

Kicsit nehezen viselem ezt az egészet. Na meg a kilóimról nem is számoltam még be. 2012. novemberében kezdtem vad, de nem eszetlen fogyókúrába, mert a terhesség miatt felszedtem 4-5 kg-ot és az esküvőn a legjobb formámban akartam lenni, hogy a gyermekeim lássák milyen szép és csini volt az anyukájuk, amikor a papájuk elvette :-)

58 kg-ról indultam, az esküvő napján 49,7 kg-ot mértem :-) :-) Nagyon jól éreztem magam a bőrömben. Mindent mondhatunk, csak azt nem hogy ez gyors fogyás volt. Így azt reméltem tartós lesz. De mostanra visszaszedtem 4 kg-ot, ami nagyon bosszant. Emiatt, meg hogy állandóan fel van "dagadva" a hasam, úgy érzem magam mint egy húsos szalonna. Eléggé kiábrándító...dolgoznom kéne ezen.

Ez a hízás dolog lehet a hormonoktól? 

A heti egy fallabda itt már nem segít. A fallabdáról jut eszembe, hogy ezt is megkérdeztem, hogy lehet-e és azt mondták igen. Múlt csütörtökön el is mentem a szokásos játékra, de nem esett jól, állandóan féltettem a hasam, feszítettem, fogtam, meg minden. Utána meg hatalmas bűntudatom volt, hogy hátha rosszat tettem. Azért az tény, hogy nem úgy játszottam mint szoktam, csak olyan félgőzzel, pötyögve. A szaunát viszont kihagytuk :-)

Nem tudom, hogy elmegyek-e a héten újra.

Lehet, hogy az állandó hasfeszülés is attól van, hogy valami ösztönös védekezőmechanizmus indult el és valójában én feszítem, csak észre sem veszem. Ha nyomom, vagy alápárnázom, esetleg kitámasztom a hasam, akkor elmúlik.

Mindenképp bízom benne, hogy ez egy remek és babás hónap lesz. A barátnőm is gondoskodott róla, hiszen kaptam tőle egy termékenységi mandalát, amit feltettünk a hálóba a franciaágy fölé. Emellett kaptam piros kukoricát is. A régi népi hagyomány szerint piros kukoricát kell az ablakba tenni, és hamarosan érkezik a gólya! Hát két cső virít a háló ablakában :-) Remélem nem látássérült a mi gólyánk...:-)

És a nászútról is hoztunk egy kb 40 cm-es ülő Buddhát, hogy vigyázzon ránk. Gyönyörű, kézzel faragott.
 

De, hogy tutira menjünk és gondoljunk a jövőre, hátha lesz folytatás...bejelentkeztem a sokatok által istenített Krizsa dokihoz a Kaáliba. Március 20-ra van időpontunk, ennyi időt adtam a SOTE szakmai csapatának! :-) 

Remélem sosem kell megismernem ezt a szuperdokit...

Már csak egy hét és kiderül minden! Izgulok ♥

Na ebben a bejegyzésben aztán van minden :-) Kicsit csapongok úgy érzem :-) Soorrrryyyyy :-)

Egyszerűen annyi gondolat van a fejemben, hogy nem mindig tudom szelektálni és kontrollálni :-) Néha a saját agyamra megyek! :-)