Tünetmentes

Hétfő óta itthon vagyok. Teszek-veszek, de csak finoman. Próbálok odafigyelni mindenre, hogy ne erőltessem magam, ne hajlongjak, emeljek stb. Na jó, tegnap itt voltak a férjem öccséék az édes ici-pici-cuki  - úristen már 3 hónapos - kislegénykével és hát nem bírtam ki, hogy ne vegyem fel úgy vagy 50-szer. Már 5,5 kg. Igazi nagyfiú. A köztünk lévő misztikus kapcsolat továbbra is érezhető minden pillanatban :-) Rengeteg energiát ad.....

Kicsit sem bánom, hogy nem kell dolgozni, élvezem a semmittevést. Merthát nem csinálok semmit, de tényleg. Totál ellustultam és nagyon élvezem :-) Csak amit muszáj, főzés, mosogatás, mosás, ilyenek. Semmihez sincs kedvem. Olyan jó, hogy egész nap csak netezem, filmezek, gondolkodom, elintézem amikre mostanában nem volt időm.

Tegnap például rendeltem magamnak két pár Tamaris csizmát...mert megérdemlem....de főleg mert kihagyhatatlan áron volt.....(olyan jó, hogy simán szörfölhettem és válogathattam órákon át...).ma meg egy halom bio gabonát is rendeltem. 

Így azért nem telik annyira lassan az idő, mint ahogy számítottam rá. Szerencsére :-)

Csak ez a fránya clexane ne lenne. Két napja este a jobb oldalam volt soron. Már a beszúrásnál éreztem, hogy fáj, jobban mint szokott. Mikor kihúztam úgy két csepp vér ki is buggyant a tű helyéről. Nem gond, máskor is volt már ilyen, bár csak gombostűfejnyi mennyiségű vérrel. Kb két óra múlva elmentem pisilni és amikor hozzáértem a hasamhoz nagyon megijedtem. El is kaptam a kezem, olyan gyorsasággal, mint amikor a forró tepsihez nyúlok. Hát nem hülyülök, egy nagyobb ping-pong labdányi beton kemény kitüremkedés nőtt a hasamra. Nagyon megijedtem, felülnézetből pont olyan volt, mintha lenyeltem volna egy labdát. Elég rémisztő volt. Na aztán elkezdett fájni is, feszíteni meg minden. Én úgy beszartam, hogy sírva fakadtam. P. mondta, hogy ne aggódjak, eltaláltam egy eret és most, hogy lassabb a véralvadás, szép vérömleny keletkezett. Ezt én is tudtam, csak épp azt nem, hogy a vérem mikor méltóztatik megalvadni és ennek fényében vajon mekkorára fog duzzadni ez az izé....rámtört a miért épp most kell elvéreznem para.....

Nagy nehezen elaludtam. Reggelre puhább lett, kicsit laposabb, viszont szélesebb. Szétterült a haematóma. Reggel beszéltem a háziorvossal, aki megnyugtatott. Bár azért hozzátette, hogy ilyen nagyra nem kéne nőnie és ha növekszik, ahelyett hogy apadna, akkor meg kell néznie. Szerencsére nagyobb nem lett. Jelenleg már nem türemkedik ki a hasfalam síkjából, de még ki lehet tapintani. Most már úgy teniszlabda méretű és erősen sötétlila színű, pont mint akit hasba rúgtak....Remélem mielőbb felszívódik. De jelentem, a jelek szerint túl fogom élni :-)

Azóta azért minden este remeg a kezem, mikor a bal oldalamat szúrom...most egy ideig csak azt tudom....

Tényleg, ezt már akartam kérdezni, hogy az   utro-t és a vérhigítót ilyenkor meddig adják? Végig az első trimeszterben?

Szóval tegnap óta semmilyen tünetem nincs. A hasfájás elmúlt és minden kísérőjelenség is. (pld: fáradékonyság, pisilés végén elszorító érzés) Esküszöm a cicim is kisebb lett....(bezzeg a hátsóm láthatóan nagyobb.....)

Néha érzem a hasam és van egy-két szurkálás, de ennyi. Azaz semmi. 

Ráparáztam erre. Ha sok a tünet azért aggódsz, ha kevés, akkor meg azért. 

Valami emésztési mizéria lehet nálam is, mert estére általában felfújódom - én nagyon ritkán szoktam csak - és kb kétnaponta székrekedésem van. Lehet, hogy ez az egész amiatt van, hogy most nem figyelek a diétára és össze-vissza eszem mindenféle olyat, amit az elmúlt hónapban tiltólistára tettem. 

Egyelőre nem vérzek, nem barnázom és nem szexelek...

Zavar ez a tünetmentes állapot. De ki tudja mi a normális....