Vége!

Talán örökre...ki tudja. 

Szombaton volt az első UH. Egy másik dokihoz kerültem, mert dr. K. nem volt bent. Végig nagyon jól voltam a szurizás alatt és nagyon jó megérzéseim voltak. Rég voltam ennyire - szétterhelt, de - boldog és ennyire űberpozitív. Aztán jött a hidegzuhany. 1 tüsző. Igen, nem tévedés, a két petefészkem 7 x 300 Gonalra ennyivel reagált. Sikerült elérni egy olyan ciklust, ami minden nőnek gyógyszerek nélkül és ingyen minden hónapban van...de valójában azt sem. 

A doki csak bámult, majd felvetette az inszem lehetőségét, mire én tájékoztattam, hogy a jobb oldalon nincs petevezetőm, így tök felesleges az inszem. Kínjában, mikor megkérdeztem, hogy most mi lesz, azt felelte hogy el kell mennie konzultálni, mert ha az ő betege lennék akkor befejezné a kezelést, de nem az ő betege vagyok, így konzultál. Ennek sem lett sok eredménye, mert az lett a vége, hogy hétfőn menjek vissza, akkor lesz az én dokim, majd ő eldönti mi legyen. Felírt még gonalt, amit nem is értettem miért tett. Férjem megkérdezte, hogy a több gyógyszertől várható még tüsző? Azt mondta hogy nem. Akkor miért kell még hormon? Nagy csend volt a válasz. De persze elmentünk és további sokezerért megvettük a többi gonalt is.

Hétfőre már teljesen leszedáltam magam agyilag. Csak meredtem előre, már izgulni sem volt energiám. Jött dr. K és elmondta, hogy sokkal rosszabb lett ez az eredmény, mint amire számított, de persze a magas FSH és értékelhetetlen AMH...gyakorlatilag a stimulálhatatlan kategória. Elmondta, hogy lehet, hogy ez az utolsó tüszőm és nem tudja garantálni, hogy valaha valamilyen stimu keretében jobb eredményeket tud elérni.

A javaslata az volt, hogy szívják le ezt az egyet, mert az 1 is sokkal több, mint a semmi. Nálam minden lehetőséget ki kell használni...Ha van benne petesejt, akkor megpróbálják a megtermékenyítést. Tegnap volt a leszívás altatásban. Mindenkinek, aki előttem volt 7, meg 14 meg ilyen számú petesejtje lett. Kérdezgették, hogy az jónak számít-e, mert korábban 9, meg 20 volt nekik. Mondtam, hogy nekem 1 van, és örülnék ha az összes lombikos stimum alatt összességében produkálnék annyit mint ők....kicsit jobban értékelték ezután a saját helyzetüket...és sokkal elégedettebbek voltak a saját eredményeikkel. Mikor felébredtem, már tudták, hogy a tüsző üres. Kb 1 órát bőgtem, mint egy idióta ami arra volt jó, hogy teljesen kifárasztottam magam. Ennyi volt a lombik, vége!

Augusztusban kell jelentkeznem, aztán megbeszéljük a hogyantovábbot, már ha lesz olyan egyáltalán...Egyelőre képtelen vagyok elfogadni, hogy úgy néz ki nem lehet saját gyerekem...

Nem volt erőm dolgozni menni, így erre a hétre asszem kiíratom magam. 

Úgy érzem magam, mint egy szál pitypang, melyet kuncogó gyerekek fújtak szerte szét a világba.